1931. június 14-én nyitotta meg kapuját
a Klebelsberg Kunóról elnevezett művelődési ház. Homlokzatán, a két
kőbagoly között, hatalmas betűkkel díszlett az iskolaépítő kultuszminiszter
neve.
1948. március 7-én a rendőrség
fölhívására Boros István plébános lefestette a Klebelsberg Kultúrház blokkbetűs homlokzati föliratot. A
festés azonban „rosszul” sikerült: még két évtizeden át jól átvilágítottak
a vaskos betűk.
Helyiségeiben kapott otthont a gazdakör,
a Szent Vince Egyesület és számos más társadalmi egyesület. 1932.
május 22- én,
anyák napján, Sík Sándor egyetemi tanár a szegedi egyetem 277. sz.
Szeri öregcserkészcsapat parancsnoka volt hallgatóival a falu vendége.
A művelődési ház otthont adott az
öntevékeny színjátszó csoportoknak, táncegyütteseknek. Első előadásként
A tékozló fiút mutatták be. Pataki István vezetésével sok zenés színdarabot
is
rendeztek, többek között a Mágnás Miskát, a Csárdás-királynőt, a
Sárgapitykés közlegényt.
A prózai előadások közül népszínművek,
vallásos témájú előadások, irodalmi estek színtere volt a művelődési
ház. Röszkét későn, csak 1949-ben villamosították. Addig a filmeket
generátorral
működő keskenyfilmvetítővel adták elő. Ezeket is először mutatványosok
alkalmazták. A gázlámpás kor sok áldásával és tűzeseteivel még eleven
emlék ma is.
1940-ben a Pletyka c. műkedvelő előadás
bevételét az árvízkárosultak részére osztották ki.
Május 12-én, a szegedi Tömörkény és
Dankó Pista Társaság műsoros nótadélutánt rendezett.
Május 19-én a Tömörkény
Irodalmi Kör mutatkozott be. Október 6-án a Klauzál Gábor Gimnázium
önképzőköre
Alpár Gyula vezetésével zenekari hangversenyt tartott, és irodalmi
összeállítást mutatott
be. December 22-én ezüstkalászos gazdatanfolyam kezdődött.
1941. július 11-én a Magyar Filmiroda
filmet készített a röszkei paprikatermelésről. A kistermelés műhelyei,
a hasítók, ekkor élték virágkorukat.
Szeptember 10-én Pálfy József
polgármester a művelődési házat a katolikus egyház kezelésébe
adta. Boris István plébános a tűzoltószertárban gondnoki lakást alakított
ki. A színpad melletti öltözőket, a szertárat és a könyvtárat rendbe
hozatta. A
színpadra paravánokat, színpadi kellékeket készített, nagy részét
saját kezűleg. A gázlámpa mögé helyezett, állítható fényernyővel, színes
fényáteresztőkkel,
a hangulatnak megfelelő színhatást teremtett.
December 11-én a díszletek változatos
sokasága, a fényeffektusok változtatásának első nagy próbája volt.
Ekkor mutatta be a Katolikus Leányegylet a Karácsony c. három felvonásos
színművet.
1942. április 26-án a Levente Egyesület
a Huszár-kisasszony c. darabot mutatta be.
Címszerepben
Ördögh Ilona és Simon György aratott nagy sikert. Rendezője Boga Ilona védőnő
volt. Zenei kíséretét a tanítókból álló, Pataki István igazgató vezette zenekar
adta.
December 5-én a katolikus
legényegyletiek és a leventék bemutatták az Egy fertály föld c. színdarabot.
Négyszer ismételték meg.
Nagy Esemény volt 1943. december 8-án
Kalmár László mozi vállalkozása. A benzinmotoros generátort a tűzoltószertárban
helyezte el, így a motorzúgás nem zavarta a művelődési házban az előadást.
1944 februárjában az "anyák és
menyasszonyok iskolájában" húszan készültek a családi életre.
1946. augusztus 25-én, az első falunapon
rendezték meg Masa Miklós, Bende Kálmán és Bende Pál gyümölcs- és
mezőgazdasági termékbemutatóját. Egyidejűleg háziipari kiállításon
gyönyörködhettek a nézők
ügyes kezű asszonyok és férfiak munkáiban. A kézimunkák, terítők,
a vesszőkosárfonók munkái ma, fényképeken is, elismerést keltenek.
Szakajtókat,
kenyeres kosarakat, piaci és gazdasági edényeket, gabonatároló, hatalmas
kosarakat azóta sem készítettek.
November 10-ét Varga Lehel vezényletével
a szegedi rendőrzenekar térzenéje tette felejthetetlenné a napot.
Ugyanezen a napon mutatták be a Piros bugyelláris c. népszínművet.
A nagy sikerre
tekintettel, ez is több előadást megélt.
A Faluszínház, a budapesti tájszínház,
főleg politikai kampányok idején, évente többször is meglátogatta a röszkei
színpadot. Brigádműsoraikkal politikai agitációt szolgáltak.
1954. június 16-án Latabár Kálmán és
Rodolfó szabadtéri színpadon szórakoztatta a röszkeieket. A pótkocsikból
összetolt porondon, a gépállomáson, Szűcs Imre udvarán mutatták be
műsorukat. A műsorban Komlóssy Erzsébet a Székely fonóból énekelt.
Rodolfó, a bűvész, sok
röszkeit megtréfált a zsebükből, sőt intimebb helyekről elővarázsolt
tárgyakkal.
A röszkei tanárok, tanítók
közreműködésével, talán az utolsó nagysikerű előadás volt Darvas József
Szakadék c. drámája. A Benkóczi házaspár tanította be. Szarvas Béla
segédlelkész segédletével a Karácsonyéji álom is többször színre került.
1948 után Fodor Albert igazgató
igyekezett leválasztani a tantestületet a népművelési munkától. Később
már csak a "legmegszállottabb" tanítók vállaltak iskolán kívüli föladatokat:
Piroska Györgyné karvezető ifjúsági és
felnőtt kórusát 1971-ben a pávamozgalom elindítója.
A könyvtár
Röszke
könyvtártörténetének kezdetén még a tanítók kezelték a nép- vagy
vándorkönyvtárakat és az iskolai könyvtárakat.
A
vándorkönyvtárak kezelését szabályzat határozta meg. A tanács szakemberei,
egymást kiegészítő könyvsorozatot állítottak össze. Egyet-egyet egy
meghatározott
tájkörzet különféle pontjain állítottak föl. Egy-egység egy évig
maradt helyben, utána kicserélődtek a könyvek. Egyszerre csak egy művet
lehetett
kölcsönözni.
Alsótanyán
már 1904-ben volt vándorkönyvtár, Alsó-Röszkén 1905-től.
1911-ben
további öt tanyarészbe telepítettek népkönyvtárat. Szentmihálytelekre,
Kissorra,
Varis-tanyára,
Zöldfásra, Külső-Feketeszélre. Olvasókörök
is alakultak. 1910-ben Alsóközponton, Felső-Röszkén,
Szentmihályteleken és Kissoron.
A település könyvtára
alapításától, 1952-től a művelődési házban van elhelyezve. A művelődési
ház 1932-ben épült. Építtetője gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter volt, aki röszkei
választóinak országgyűlési képviselővé választása alkalmából ígérte meg
az intézmény építtetését.
A művelődési ház
emeleti helyiségeiben van a könyvtár. 1972-ig egy helyisége volt 36 m2 alapterülettel.
Bútorzata kezdetben 3 könyvszekrény, 1 íróasztal, 2 olvasóasztal,
10 db szék. A könyvtárban egy előtéren keresztül juthattunk be, amit
lakodalmak alkalmából
edények tárolására is igénybe vettek. Használták az előteret a sakkozók,
de a zongoraoktatás is ebben a helyiségben történt.
1972-ben a könyvtár
megkapta az előteret is, így az alapterület 62 m2-re emelkedett.
Ekkor a megyei tanács segítségével korszerű berendezést vásároltak
a könyvtár számára és
lehetővé vált a rendszeres helyben olvasás, író-olvasótalálkozók,
klubfoglalkozások rendezése is. A szépirodalom a belső szobában van,
ott van a katalógusszekrény is, egy hosszú asztal és 6 szék. Az első
szobában a
gyermekirodalom és az ismeretterjesztő könyvek találhatók, valamint
a kézikönyvtár állománya, a kölcsönzőasztal, a folyóiratállvány, és
két kis
asztal 4 fotellal.
A
könyvtár 1975-ban kapott főfoglalkozású könyvtárosi státuszt.
Gróf Klebelsberg Kunó
(Magyarpécska,
Arad megye,
1875. november 13.-Budapest,
1932. október 12.)
magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás-és
közoktatásügyi miniszter
Középiskolai
tanulmányait Székesfehérvárott fejezte be, majd jogi tanulmányokat
folytatott a budapesti
a müncheni,
a berlini
egyetemeken és a Sorbonne-on Párizsban.
1898-ban a
budapesti
egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1913-tól -1917-g a Vallás
és
Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkárként dolgozott.
1915-től a Rokkantügyi
Hivatal, és 1917 márciusától
az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke. Gróf Tisza István
miniszterelnöksége alatt szerzett sok tapasztalatot az oktatási és művelődési
intézmények megszervezésében, ugyanis Tisza István rábízta a határon túli
magyarok oktatásának megszervezését, amit Klebelsberg kiválóan megoldott.
Klebelsberg példaképe leginkább Gróf Tisza István miniszterelnök volt, s
határozottan fellépett a Károlyi Mihályvezette kormány tevékenysége
ellen, a Tanácsköztársaság idején a letartóztatástól
tartva vidéken bujkált.
1920-tól KolozsvárSopron,
majd Szeged
országgyűlési képviselője. 1919-ben
Bethlen Istvánnal megalakítja az
Egységes Párt-ot.
1921 decembere és 1922 júniusa között
belügyminiszter.
Közoktatáspolitikáját az egységes jogositású, de háromágúvá
tagolt középiskolarendszer megteremtése (1924) a polgári iskola
önálló középfokú iskolaként való törvényesitése (1924), a középfokú
lányoktatás reformja (1926) a
tanárképzés reformja (1924)
jellemezte. Népiskolapolitikáját az érdekeltségi
népiskola megteremtése (1926) a
8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928- ban,
azzal, hogy a majd csak 1940 -ben váljék kötelezővé, s csak azoknak, akik már a negyedik
elemi után nem lépnek polgári iskolába, vagy középiskolába) ill. nemzetközi
forrásokból történő intenziv fejlesztés jellemezte.
Közoktatáspolitikáját a kortársak, a baloldali, a liberális és jobboldali ellenzék is
erősen vitatta. Ma is széles a skála a közoktatáspolitika
megitélésében a vezető neveléstörténészek között,
melynek egyik végpontját a klebelsbergi oktatáspolitika
előremutató voltáról
Már
működésének kezdetén támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s
törvénnyel biztosította annak politikai függetlenségét.
Ugyancsak 1922-ben létrehozta a
Magyar Országos Gyűjteményegyetemet és annak tanácsát, melynek hatókörébe
tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár
a Magyar Nemzeti Múzeum és -Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti MúzeumOrszágos Magyar Iparművészeti MúzeumPázmány Péter Tudományegyetem könyvtára.
Pécsett, Szegeden, Debrecenben
egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű
keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a
klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és
gyermekklinikák. Célja volt ezzel a magas gyermekhalandóság csökkentése. Sem
a
klinikákat, sem az egyetemek más területeit nem tudta elképzelni magas
színvonalú kutatómunka nélkül.
Másfelől,
még
parlamenti bizottsági elnökként nem támogatta a dualizmuskori tanszabadságot
súlyosan sértő, Európában egyedülállóan diszkrimatív
- Numerus Clausus törvényt, melynek bevezetését nem
helyeselte, csak nemzetközi nyomásra módosította, 1928-ban, s bízott abban,
hogy erre a későbbiekben már nem lesz szükség. (Sajnos reményei nem váltak
valóra.)
Külföldön Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre a
tudósutánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak
rendszerét.
Az 1930-1931 tanévig a következő
létszámmal működtek: Bécsi
CH: 35 fő, Berlini CH: 26 fő. A hallgatók között volt például Náray-Szabó István
(1926-28) kémikus, Vargha László (1927-30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38)
és Szegedről Bay Zoltán fizikus (1926-30). A római CH-ban tanult 35 fő, Franciaországban
17 fő, Angliában 12 fő, Genfben négy, Páviában és Münsterben egy-egy fő.
Az ifjúság sportoktatására is igen
nagy hangsúlyt helyezett, megszervezte a Testnevelési Főiskolát.
Ugyankkor 1928-ban - német mintára - megszüntette a Magyar Olimpiai Bizottság
önállóságát, hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik
szakbizottságává alakította.
A kiváló
magyar sportteljesítményekben nemcsak hazánk jóhírnevének
propagandáját látta, hanem azt is szerette volna elérni, hogy a jövő nemzedék
izmos, életerős ifjakból álljon és természetesen az iskolarendszer révén művelt
ifjakból.
Klebelsberg
minden fiatal tehetséget számontartott, pld. 1930-ban ő hívta haza Szent-Györgyi AlbertetCambridge-ből
és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének. Klebelsberg az
egyetemeket sem úgy képzelte el, hogy oda majd csak a leggazdagabb és a
legkiváltságosabb családok gyermekei járnak, úgy gondolta, hogy oda a
legtehetségesebbek jussanak be, ez az elgondolása sem akkor, sem most nem
aratott és nem arat osztatlan sikert, talán itt van a gyökere annak, hogy
életművét már akkor is és most is vitatják.
A
"kulturfölény" filozófiája a két világháború közt nem
zavarta a politikusokat és az értelmiségieket, s az arisztokrata származású Klébelsberg meg talán csak azért vallotta magáénak ezt a filozófát, mert tárcája számára így tudott legtöbb anyagi
támogatást kapni. Világlátott ember volt, leginkább Európához
szerette volna ő felzárkóztatni a magyar oktatási, kutatási és kulturális
intézményeket, s ha jól megnézzük, látjuk, ezt is tette. Tartott attól, hogy
iskolázatlanságunk miatt gazdaságilag sem tudunk majd felzárkózni. Az ő iskolái
és az ő főiskoláin képzett tanítók nélkül nehezen keveredett volna ki a
magyarság az analfabetizmusból és adott volna annyi
híres tudóst és művészt a világnak.
A hazai múzeumok
fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és
működtettek közpénzen. A Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztályt
nyitott, segítette a megyei és városi múzeumok fejlesztésének ügyét.
Kulturális
létesítményeinek létrehozása részletezve az 1920-as évek végétől:
·
1928-ra
már 1500 népkönyvtárt létesített,
·
1929-ben
nyílt meg a római Collégium Hungaricum.
Magyarországon
17 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népiskolát építtet.
·
1930-ban
aMargit-szigeten
fölavatta a nemzeti sportuszodát. Nagy népiskola építőtervezete ebben az évben
fejeződött be. Szegeden Horthy Miklós,
Magyarország kormányzója és az egész magyar hivatalos világ jelenlétében
felavatták az 5000. népiskolai épületet.[4],
ugyanekkor, 1930október 24-én
szentelik fel Klebelsberg Kunó büszkeségét, a szegediFogadalmi
templomot és a Dóm téren az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokot.
Klebelsberg a közoktatási minisztersége alatt az ún. "szellemtudományok"
(bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és
műszaki tudományokat. 1926-ban
a József Műegyetemen országos
kongresszust szervezett, amelyen az orvosi, műszaki és mezőgazdasági, tehát a
természettudományok kutatására munkaprogramot hoztak létre. A program
végrehajtását kettős szervezet biztosította: társadalmi szervezetként a Széchenyi
Tudományos Társaság, amely a gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek,
vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására, valamint az
állami segélyt kezelő Országos Természettudományi Alap és Tanács. Ezek
a
szervezetek1944-g
több millió pengővel segítették a természettudományos és műszaki kutatók
munkáját. Klebelsberg Kunó érdeme, hogy figyelmet fordított a
természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésére, és támogatásának is
köszönhetők a korszak reál-értelmiségének eredményei a villamossági és
gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban.
 |
Mindenre
gondja volt, ami az ő hatáskörébe tartozott, ő mentette meg támogatásával az
akkori Orvos Továbbképzés szakmai szervezet ma is prosperáló orgánumát,
az Orvosképzés c. szakfolyóiratot.
Miután Gróf
dr. Bethlen István miniszterelnök lemondott, a
szokásoknak megfelelően Klebelberg Kunónak is be kellett nyújtania lemondását, de miniszteri
posztjáról való lemondása után is fáradhatatlanul dolgozott, mint az Alföldi
Bizottság elnökét az Alföld problémái és annak lehetséges megoldásai
foglalkoztatták. Azt kell mondjuk, hogy Klebelsberg kulturális
reformjai és fejlesztései csak Bethlen István miniszterelnöksége alatt (1921. április 14.-1931. augusztus 24.)
valósulhattak meg, egy belső gazdasági és politikai stabilitás keretei közt.
Kultuszminiszterünk előrelátása ma is csodálatra méltó, a sok szegény ember
ugyan nagy árat fizetett az ő kulturális fejlesztéseiért, de előbbre is haladt
általa. Ezért is övezi joggal akkora tisztelet Klebelsberget.
Természetesen saját korában és ma is voltak és vannak ellenzői, ezért is jelent
meg, kivált a rendszer-váltás után tőle és róla könyvtárnyi irodalom.
Szellemi
nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak
legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. Hirtelen
bekövetkezett halála mélyen megérintette a vezető politikai elitet, s
méltóképpen búcsúztak az ő nagy kultuszminiszterüktől. Klebelsberg temetése
körüli megmozdulás hasonlatos volt Kossuth Lajos
1894. április 1-jei
temetéséhez, csakhogy ezúttal a hatalomban levők is búcsúzhattak. Klebelsberget is felravatalozták a Nemzeti Múzeumban,
majd Szegedre
kísérték. Már 1935. április 11-én
újfent megemlékeztek róla és Glattfelder Gyula
megyés püspök újra megszentelte nyugvó helyét a szegediFogadalmi templom
altemplomában.
Az iskolahálózat
Az
első röszkei iskola 1840. május 1-jén nyílt meg. "A röszkei iskolán kívül még öt
olyan állandó jellegű magániskola létezett a tanyákon, melyeket a
város szintén államosítani akart, de az 1848-49-i események ebben megakadályozták."
Ezek az
iskolák még „mozgó” iskolák voltak, nem volt állandó épületük. 1848-ban
már volt hivatásos tanítója a településnek, és ő 40 éven keresztül
ezen a helyen
hűségesen kitartott Röszkén.
1853-ban
nyitották meg az állandó iskolát.. Röszke
külterületén található iskolák a dualizmus időszakában következők
voltak: kancsalszéli, kisszéksósi, Kalmár-iskola.
A
kancsalszéli iskola 1854-ben épült a nagyszéksósi kapitányságban
1855. január 6-án nyitották meg.
A
közműveltség fejlesztését a népoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. tc.
lendítette föl. Kötelezővé tette 6 éves kortól 12 éves korig a mindennapos,
12 éves kortól 15 éves korig pedig az ismétlő
oktatást. A
kisszéksósi iskola 1891. január 18-án Magda
Péter esküdt házában nyílt meg ideiglenesen. A város építette állandó
iskolát 1893
december 4én nyitották
meg. A Kalmár-iskola 1912-ben épült a feketeszéli Ladányi-dűlőben.
1897ben az alsó-röszkei
népiskola megnyitása.. A népiskolák államosítása
után, 1907-től, mindkét iskola osztódással szaporodott. Alsó-Röszkén alsó fokú gazdasági ismétlőiskolával, Felső-Röszkén pedig a gazdasági népiskolával. A röszkei iskolák
-jó néhány más alsótanyai iskolával együtt - mindig zsúfoltak voltak.
Voltak
időszakok, amikor a túlzsúfoltság miatt külön is foglalkoztak velük.
Ilyen volt az 1890-es évektől minden tanév egészen az első világháború
kezdetéig.
1898-ban
sürgetni kezdték a népoktatás államosítását. A tanyai iskolákat 1907-ben
államosították Trianon után a falu iskolagondnokságához tartozott
a belső-feketeszéli, külső-feketeszéli és kalmár-tanyai iskola. Alsó-Röszkén egy, Felső-Röszkén
két tanteremben folyt tanítás. Röszkén. 1923-ban
folytatódott a gazdasági oktatás, az ismétlőiskola. Belső-Feketeszélen
szőlészettel, kertészettel, Felső-Röszkén gazdasági
ismeretekkel, konyhakerti és kézimunkával foglalkoztak. 1926-tól
Szegeden négyhetes, bentlakásos tanfolyamon képezték azokat a tanítókat,
akik gazdasági
ismereteket oktattak.
1931-ben
a röszkei vasútállomás mellett, 20 holdas birtokon megnyílt
az új gazdasági iskola. A tanulók oktatása mellett magas szintű felnőttképzés
kezdődött.
1940-41-ben
az erdélyi és délvidéki bevonulások behívóinak sokasága zúdult a községre.
A tantestület
férfi tanerőit is behívták katonának. Az itthon maradó tanítónők
már képtelenek voltak a férfiak munkájának továbbvitelére. Megtört
az ezüst-, és az
aranykalászos gazdaképzés. A hadi események közeledése 1944-ben megbénította
az iskolaéletet. A gazdasági iskolát tüzérek vették igénybe. Október
7-én hagyták
el az iskolát. Október 10-én este már a front a falu határa alatt
volt. A falu harci cselekmények nélkül került szovjet megszállás alá.
1944. október 10-én
este az iskolával szemben becsapódó gránát oltotta ki Szekeres Szilveszterné életét. Az iskola is megsérült.
 |
1948.
január 16-án már az új igazgató, Fodor Albert elrendelte, hogy az iskola
homlokzatát fessék
át a Gyula püspök állami elemi népiskola föliratot. Helyére Röszkei
Általános Iskola került. 1961-ben az 1843-ban
épült iskola helyére új, négy tantermes intézmény épült. Ezt a határőrség
építtette
az általa kisajátított gazdasági iskola helyett. A korszerű, szertárakkal,
irodahelyiségekkel ellátott épület végre megszüntette a váltakozó tanítást.
A szakrendszerű oktatás
mellett német, zene, újabban kézimunka és számítógépes szakkör működik.
1960-ban
a három tanyai iskolában megszüntették a felső tagozatos oktatást.
1964-ben és
1975-ben a tanyai iskolákat „körzetesítették”, vagyis az I-IV. osztályos tanyai gyermekeket is a két belterületi álalános iskolába irányították.
Az iskolák államosítása
1898-ban
sürgetni kezdték a népoktatás államosítását. A tanyai iskolákat 1907-ben
államosították.
Óvodák
Röszkén már 1914-től működik óvoda. 1962-ben a
Kancsalszélen idényóvoda nyílt: a nyári hónapokban működött. Később
az idényóvoda mind több és több támogatást kapott. Végül állandó tanyai
óvodává
vált.
