Művelődési Ház és Könyvtár

 

 

Művelődési Ház

 

1931. június 14-én nyitotta meg kapuját a Klebelsberg Kunóról elnevezett művelődési ház. Homlokzatán, a két kőbagoly között, hatalmas betűkkel díszlett az iskolaépítő kultuszminiszter neve.

 1948. március 7-én a rendőrség fölhívására Boros István plébános lefestette a Klebelsberg  Kultúrház blokkbetűs homlokzati föliratot. A festés azonban „rosszul” sikerült: még két évtizeden át jól átvilágítottak a vaskos betűk.

 

Helyiségeiben kapott otthont a gazdakör, a Szent Vince Egyesület és számos más társadalmi egyesület. 1932. május 22-  én, anyák napján, Sík Sándor egyetemi tanár a szegedi egyetem 277. sz. Szeri öregcserkészcsapat parancsnoka volt hallgatóival a falu vendége.

 A művelődési ház otthont adott az öntevékeny színjátszó csoportoknak, táncegyütteseknek. Első előadásként A tékozló fiút mutatták be. Pataki István vezetésével sok zenés színdarabot is rendeztek, többek között a Mágnás Miskát, a Csárdás-királynőt, a Sárgapitykés közlegényt.

 

A prózai előadások közül népszínművek, vallásos témájú előadások, irodalmi estek színtere volt a művelődési ház. Röszkét későn, csak 1949-ben villamosították. Addig a filmeket generátorral működő keskenyfilmvetítővel adták elő. Ezeket is először mutatványosok alkalmazták. A gázlámpás kor sok áldásával és tűzeseteivel még eleven emlék ma is.

1940-ben a Pletyka c. műkedvelő előadás bevételét az árvízkárosultak részére osztották ki.

Május 12-én, a szegedi Tömörkény és Dankó Pista Társaság műsoros nótadélutánt rendezett.

 Május 19-én a Tömörkény Irodalmi Kör mutatkozott be. Október 6-án a Klauzál Gábor Gimnázium önképzőköre Alpár Gyula vezetésével zenekari hangversenyt tartott, és irodalmi összeállítást mutatott be. December 22-én ezüstkalászos gazdatanfolyam kezdődött.

1941. július 11-én a Magyar Filmiroda filmet készített a röszkei paprikatermelésről. A kistermelés műhelyei, a hasítók, ekkor élték virágkorukat.

 

Szeptember 10-én Pálfy József polgármester a művelődési házat a katolikus egyház kezelésébe adta. Boris István plébános a tűzoltószertárban gondnoki lakást alakított ki. A színpad melletti öltözőket, a szertárat és a könyvtárat rendbe hozatta. A színpadra paravánokat, színpadi kellékeket készített, nagy részét saját kezűleg. A gázlámpa mögé helyezett, állítható fényernyővel, színes fényáteresztőkkel, a hangulatnak megfelelő színhatást teremtett.

 

December 11-én a díszletek változatos sokasága, a fényeffektusok változtatásának első nagy próbája volt. Ekkor mutatta be a Katolikus Leányegylet a Karácsony c. három felvonásos színművet.

 

1942. április 26-án a Levente Egyesület a Huszár-kisasszony c. darabot mutatta be.

Címszerepben Ördögh Ilona és Simon György aratott nagy sikert. Rendezője Boga Ilona védőnő volt. Zenei kíséretét a tanítókból álló, Pataki István igazgató vezette zenekar adta.

 December 5-én a katolikus legényegyletiek és a leventék bemutatták az Egy fertály föld c. színdarabot. Négyszer ismételték meg.

 Nagy Esemény volt 1943. december 8-án Kalmár László mozi vállalkozása. A benzinmotoros generátort a tűzoltószertárban helyezte el, így a motorzúgás nem zavarta a művelődési házban az előadást.

 1944 februárjában az "anyák és menyasszonyok iskolájában" húszan készültek a családi életre.

 1946. augusztus 25-én, az első falunapon rendezték meg Masa Miklós, Bende Kálmán és Bende Pál gyümölcs- és mezőgazdasági termékbemutatóját. Egyidejűleg háziipari kiállításon gyönyörködhettek a nézők ügyes kezű asszonyok és férfiak munkáiban. A kézimunkák, terítők, a vesszőkosárfonók munkái ma, fényképeken is, elismerést keltenek. Szakajtókat, kenyeres kosarakat, piaci és gazdasági edényeket, gabonatároló, hatalmas kosarakat azóta sem készítettek.

 

November 10-ét Varga Lehel vezényletével a szegedi rendőrzenekar térzenéje tette felejthetetlenné a napot. Ugyanezen a napon mutatták be a Piros bugyelláris c. népszínművet. A nagy sikerre tekintettel, ez is több előadást megélt.

 A Faluszínház, a budapesti tájszínház, főleg politikai kampányok idején, évente többször is meglátogatta a röszkei színpadot. Brigádműsoraikkal politikai agitációt szolgáltak.

 1954. június 16-án Latabár Kálmán és Rodolfó szabadtéri színpadon szórakoztatta a röszkeieket. A pótkocsikból összetolt porondon, a gépállomáson, Szűcs Imre udvarán mutatták be műsorukat. A műsorban Komlóssy Erzsébet a Székely fonóból énekelt. Rodolfó, a bűvész, sok röszkeit megtréfált a zsebükből, sőt intimebb helyekről elővarázsolt tárgyakkal.

 A röszkei tanárok, tanítók közreműködésével, talán az utolsó nagysikerű előadás volt Darvas József Szakadék c. drámája. A Benkóczi házaspár tanította be. Szarvas Béla segédlelkész segédletével a Karácsonyéji álom is többször színre került.

 1948 után Fodor Albert igazgató igyekezett leválasztani a tantestületet a népművelési munkától. Később már csak a "legmegszállottabb" tanítók vállaltak iskolán kívüli föladatokat:

 Piroska Györgyné karvezető ifjúsági és felnőtt kórusát 1971-ben a pávamozgalom elindítója.

 

Vissza az oldal tetejére >>>

 

A könyvtár

Röszke könyvtártörténetének kezdetén még a tanítók kezelték a nép- vagy vándorkönyvtárakat és az iskolai könyvtárakat.

A vándorkönyvtárak kezelését szabályzat határozta meg. A tanács szakemberei, egymást kiegészítő könyvsorozatot állítottak össze. Egyet-egyet egy meghatározott tájkörzet különféle pontjain állítottak föl. Egy-egység egy évig maradt helyben, utána kicserélődtek a könyvek. Egyszerre csak egy művet lehetett kölcsönözni.

 Alsótanyán már 1904-ben volt vándorkönyvtár, Alsó-Röszkén 1905-től.

1911-ben további öt tanyarészbe telepítettek népkönyvtárat. Szentmihálytelekre, Kissorra,

Varis-tanyára, Zöldfásra, Külső-Feketeszélre. Olvasókörök is alakultak. 1910-ben Alsóközponton, Felső-Röszkén, Szentmihályteleken és Kissoron.

A település könyvtára alapításától, 1952-től a művelődési házban van elhelyezve. A művelődési ház 1932-ben épült. Építtetője gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter volt, aki röszkei választóinak országgyűlési képviselővé választása alkalmából ígérte meg az intézmény építtetését.

A művelődési ház emeleti helyiségeiben van a könyvtár. 1972-ig egy helyisége volt 36 m2 alapterülettel. Bútorzata kezdetben 3 könyvszekrény, 1 íróasztal, 2 olvasóasztal, 10 db szék. A könyvtárban egy előtéren keresztül juthattunk be, amit lakodalmak alkalmából edények tárolására is igénybe vettek. Használták az előteret a sakkozók, de a zongoraoktatás is ebben a helyiségben történt.

1972-ben a könyvtár megkapta az előteret is, így az alapterület 62 m2-re emelkedett. Ekkor a megyei tanács segítségével korszerű berendezést vásároltak a könyvtár számára és lehetővé vált a rendszeres helyben olvasás, író-olvasótalálkozók, klubfoglalkozások rendezése is. A szépirodalom a belső szobában van, ott van a katalógusszekrény is, egy hosszú asztal és 6 szék. Az első szobában a gyermekirodalom és az ismeretterjesztő könyvek találhatók, valamint a kézikönyvtár állománya, a kölcsönzőasztal, a folyóiratállvány, és két kis asztal 4 fotellal.

A könyvtár 1975-ban kapott főfoglalkozású könyvtárosi státuszt.

 

Vissza az oldal tetejére >>>

 

Gróf Klebelsberg Kunó

 

(Magyarpécska, Arad megye, 1875. november 13.-Budapest, 1932. október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás-és közoktatásügyi miniszter

Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott fejezte be, majd jogi tanulmányokat folytatott a budapesti a müncheni, a berlini egyetemeken és a Sorbonne-on Párizsban.

1898-ban a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1913-tól -1917-g a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkárként dolgozott.

1915-től a Rokkantügyi Hivatal, és 1917 márciusától az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke. Gróf Tisza István miniszterelnöksége alatt szerzett sok tapasztalatot az oktatási és művelődési intézmények megszervezésében, ugyanis Tisza István rábízta a határon túli magyarok oktatásának megszervezését, amit Klebelsberg kiválóan megoldott.

Klebelsberg példaképe leginkább Gróf Tisza István miniszterelnök volt, s határozottan fellépett a Károlyi Mihályvezette kormány tevékenysége ellen, a Tanácsköztársaság idején a letartóztatástól tartva vidéken bujkált.

1920-tól KolozsvárSopron, majd Szeged országgyűlési képviselője. 1919-ben Bethlen Istvánnal megalakítja az Egységes Párt-ot. 1921 decembere és 1922 júniusa között belügyminiszter.

Közoktatáspolitikáját az egységes jogositású, de háromágúvá tagolt középiskolarendszer megteremtése (1924) a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesitése (1924), a középfokú lányoktatás reformja (1926) a tanárképzés reformja (1924) jellemezte. Népiskolapolitikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése (1926) a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928- ban, azzal, hogy a majd csak 1940 -ben váljék kötelezővé, s csak azoknak, akik már a negyedik elemi után nem lépnek polgári iskolába, vagy középiskolába) ill. nemzetközi forrásokból történő intenziv fejlesztés jellemezte.

Közoktatáspolitikáját a kortársak, a baloldali, a liberális és jobboldali ellenzék is erősen vitatta. Ma is széles a skála a közoktatáspolitika megitélésében a vezető neveléstörténészek között, melynek egyik végpontját a klebelsbergi oktatáspolitika előremutató voltáról

Már működésének kezdetén támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s törvénnyel biztosította annak politikai függetlenségét.

Ugyancsak 1922-ben létrehozta a Magyar Országos Gyűjteményegyetemet és annak tanácsát, melynek hatókörébe tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár a Magyar Nemzeti Múzeum és -Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti MúzeumOrszágos Magyar Iparművészeti MúzeumPázmány Péter Tudományegyetem könyvtára.

Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Célja volt ezzel a magas gyermekhalandóság csökkentése. Sem a klinikákat, sem az egyetemek más területeit nem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül.

Másfelől, még parlamenti bizottsági elnökként nem támogatta a dualizmuskori tanszabadságot súlyosan sértő, Európában egyedülállóan diszkrimatív - Numerus Clausus törvényt, melynek bevezetését nem helyeselte, csak nemzetközi nyomásra módosította, 1928-ban, s bízott abban, hogy erre a későbbiekben már nem lesz szükség. (Sajnos reményei nem váltak valóra.)

Külföldön Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre a tudósutánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. Az 1930-1931 tanévig a következő létszámmal működtek: Bécsi CH: 35 fő, Berlini CH: 26 fő. A hallgatók között volt például Náray-Szabó István (1926-28) kémikus, Vargha László (1927-30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38) és Szegedről Bay Zoltán fizikus (1926-30). A római CH-ban tanult 35 fő, Franciaországban 17 fő, Angliában 12 fő, Genfben négy, Páviában és Münsterben egy-egy fő.

Az ifjúság sportoktatására is igen nagy hangsúlyt helyezett, megszervezte a Testnevelési Főiskolát.

Ugyankkor 1928-ban - német mintára - megszüntette a Magyar Olimpiai Bizottság önállóságát, hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává alakította.

A kiváló magyar sportteljesítményekben nemcsak hazánk jóhírnevének propagandáját látta, hanem azt is szerette volna elérni, hogy a jövő nemzedék izmos, életerős ifjakból álljon és természetesen az iskolarendszer révén művelt ifjakból.

Klebelsberg minden fiatal tehetséget számontartott, pld. 1930-ban ő hívta haza Szent-Györgyi AlbertetCambridge-ből és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének. Klebelsberg az egyetemeket sem úgy képzelte el, hogy oda majd csak a leggazdagabb és a legkiváltságosabb családok gyermekei járnak, úgy gondolta, hogy oda a legtehetségesebbek jussanak be, ez az elgondolása sem akkor, sem most nem aratott és nem arat osztatlan sikert, talán itt van a gyökere annak, hogy életművét már akkor is és most is vitatják.

A "kulturfölény" filozófiája a két világháború közt nem zavarta a politikusokat és az értelmiségieket, s az arisztokrata származású Klébelsberg meg talán csak azért vallotta magáénak ezt a filozófát, mert tárcája számára így tudott legtöbb anyagi támogatást kapni. Világlátott ember volt, leginkább Európához szerette volna ő felzárkóztatni a magyar oktatási, kutatási és kulturális intézményeket, s ha jól megnézzük, látjuk, ezt is tette. Tartott attól, hogy iskolázatlanságunk miatt gazdaságilag sem tudunk majd felzárkózni. Az ő iskolái és az ő főiskoláin képzett tanítók nélkül nehezen keveredett volna ki a magyarság az analfabetizmusból és adott volna annyi híres tudóst és művészt a világnak.

A hazai múzeumok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek közpénzen. A Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztályt nyitott, segítette a megyei és városi múzeumok fejlesztésének ügyét.

Kulturális létesítményeinek létrehozása részletezve az 1920-as évek végétől:

·                    1928-ra már 1500 népkönyvtárt létesített,

·                    1929-ben nyílt meg a római Collégium Hungaricum. Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népiskolát építtet.

·                    1930-ban aMargit-szigeten fölavatta a nemzeti sportuszodát. Nagy népiskola építőtervezete ebben az évben fejeződött be. Szegeden Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és az egész magyar hivatalos világ jelenlétében felavatták az 5000. népiskolai épületet.[4], ugyanekkor, 1930október 24-én szentelik fel Klebelsberg Kunó büszkeségét, a szegediFogadalmi templomot és a Dóm téren az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokot.

Klebelsberg a közoktatási minisztersége alatt az ún. "szellemtudományok" (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. 1926-ban a József Műegyetemen országos kongresszust szervezett, amelyen az orvosi, műszaki és mezőgazdasági, tehát a természettudományok kutatására munkaprogramot hoztak létre. A program végrehajtását kettős szervezet biztosította: társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaság, amely a gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására, valamint az állami segélyt kezelő Országos Természettudományi Alap és Tanács. Ezek a szervezetek1944-g több millió pengővel segítették a természettudományos és műszaki kutatók munkáját. Klebelsberg Kunó érdeme, hogy figyelmet fordított a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésére, és támogatásának is köszönhetők a korszak reál-értelmiségének eredményei a villamossági és gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban.

Mindenre gondja volt, ami az ő hatáskörébe tartozott, ő mentette meg támogatásával az akkori Orvos Továbbképzés szakmai szervezet ma is prosperáló orgánumát, az Orvosképzés c. szakfolyóiratot.

Miután Gróf dr. Bethlen István miniszterelnök lemondott, a szokásoknak megfelelően Klebelberg Kunónak is be kellett nyújtania lemondását, de miniszteri posztjáról való lemondása után is fáradhatatlanul dolgozott, mint az Alföldi Bizottság elnökét az Alföld problémái és annak lehetséges megoldásai foglalkoztatták. Azt kell mondjuk, hogy Klebelsberg kulturális reformjai és fejlesztései csak Bethlen István miniszterelnöksége alatt (1921. április 14.-1931. augusztus 24.) valósulhattak meg, egy belső gazdasági és politikai stabilitás keretei közt. Kultuszminiszterünk előrelátása ma is csodálatra méltó, a sok szegény ember ugyan nagy árat fizetett az ő kulturális fejlesztéseiért, de előbbre is haladt általa. Ezért is övezi joggal akkora tisztelet Klebelsberget. Természetesen saját korában és ma is voltak és vannak ellenzői, ezért is jelent meg, kivált a rendszer-váltás után tőle és róla könyvtárnyi irodalom.

Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. Hirtelen bekövetkezett halála mélyen megérintette a vezető politikai elitet, s méltóképpen búcsúztak az ő nagy kultuszminiszterüktől. Klebelsberg temetése körüli megmozdulás hasonlatos volt Kossuth Lajos 1894. április 1-jei temetéséhez, csakhogy ezúttal a hatalomban levők is búcsúzhattak. Klebelsberget is felravatalozták a Nemzeti Múzeumban, majd Szegedre kísérték. Már 1935. április 11-én újfent megemlékeztek róla és Glattfelder Gyula megyés püspök újra megszentelte nyugvó helyét a szegediFogadalmi templom altemplomában.

 

Vissza az oldal tetejére >>>

 

 

Az iskolahálózat

 

Az első röszkei iskola 1840. május 1-jén nyílt meg. "A röszkei iskolán kívül még öt olyan állandó jellegű magániskola létezett a tanyákon, melyeket a város szintén államosítani akart, de az 1848-49-i események ebben megakadályozták." Ezek az iskolák még „mozgó” iskolák voltak, nem volt állandó épületük. 1848-ban már volt hivatásos tanítója a településnek, és ő 40 éven keresztül ezen a helyen hűségesen kitartott Röszkén.

1853-ban nyitották meg az állandó iskolát.. Röszke külterületén található iskolák a dualizmus időszakában következők voltak: kancsalszéli, kisszéksósi, Kalmár-iskola.

A kancsalszéli iskola 1854-ben épült a nagyszéksósi kapitányságban 1855. január 6-án nyitották meg.

A közműveltség fejlesztését a népoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. tc. lendítette föl. Kötelezővé tette 6 éves kortól 12 éves korig a mindennapos, 12 éves kortól 15 éves korig pedig az ismétlő oktatást. A kisszéksósi iskola 1891. január 18-án Magda Péter esküdt házában nyílt meg ideiglenesen. A város építette állandó iskolát 1893 december 4én nyitották meg. A Kalmár-iskola 1912-ben épült a feketeszéli Ladányi-dűlőben. 1897ben az alsó-röszkei népiskola megnyitása.. A népiskolák államosítása után, 1907-től, mindkét iskola osztódással szaporodott. Alsó-Röszkén alsó fokú gazdasági ismétlőiskolával, Felső-Röszkén pedig a gazdasági népiskolával.  A röszkei iskolák -jó néhány más alsótanyai iskolával együtt - mindig zsúfoltak voltak.

Voltak időszakok, amikor a túlzsúfoltság miatt külön is foglalkoztak velük. Ilyen volt az 1890-es évektől minden tanév egészen az első világháború kezdetéig.

 

1898-ban sürgetni kezdték a népoktatás államosítását. A tanyai iskolákat 1907-ben államosították Trianon után a falu iskolagondnokságához tartozott a belső-feketeszéli, külső-feketeszéli és kalmár-tanyai iskola. Alsó-Röszkén egy, Felső-Röszkén két tanteremben folyt tanítás. Röszkén. 1923-ban folytatódott a gazdasági oktatás, az ismétlőiskola. Belső-Feketeszélen szőlészettel, kertészettel, Felső-Röszkén gazdasági ismeretekkel, konyhakerti és kézimunkával foglalkoztak. 1926-tól Szegeden négyhetes, bentlakásos tanfolyamon képezték azokat a tanítókat, akik gazdasági ismereteket oktattak.

 

1931-ben a röszkei vasútállomás mellett, 20 holdas birtokon megnyílt az új gazdasági iskola. A tanulók oktatása mellett magas szintű felnőttképzés kezdődött.

 

1940-41-ben az erdélyi és délvidéki bevonulások behívóinak sokasága zúdult a községre. A tantestület férfi tanerőit is behívták katonának. Az itthon maradó tanítónők már képtelenek voltak a férfiak munkájának továbbvitelére. Megtört az ezüst-, és az aranykalászos gazdaképzés. A hadi események közeledése 1944-ben megbénította az iskolaéletet. A gazdasági iskolát tüzérek vették igénybe. Október 7-én hagyták el az iskolát. Október 10-én este már a front a falu határa alatt volt. A falu harci cselekmények nélkül került szovjet megszállás alá. 1944. október 10-én este az iskolával szemben becsapódó gránát oltotta ki Szekeres Szilveszterné életét. Az iskola is megsérült.

1948. január 16-án már az új igazgató, Fodor Albert elrendelte, hogy az iskola homlokzatát fessék át a Gyula püspök állami elemi népiskola föliratot. Helyére Röszkei Általános Iskola került. 1961-ben az 1843-ban épült iskola helyére új, négy tantermes intézmény épült. Ezt a határőrség építtette az általa kisajátított gazdasági iskola helyett. A korszerű, szertárakkal, irodahelyiségekkel ellátott épület végre megszüntette a váltakozó tanítást. A szakrendszerű oktatás mellett német, zene, újabban kézimunka és számítógépes szakkör működik.

 

1960-ban a három tanyai iskolában megszüntették a felső tagozatos oktatást. 1964-ben és 1975-ben a tanyai iskolákat „körzetesítették”, vagyis az I-IV. osztályos tanyai gyermekeket is a két belterületi álalános iskolába irányították.

 

Az iskolák államosítása

 

1898-ban sürgetni kezdték a népoktatás államosítását. A tanyai iskolákat 1907-ben államosították.

 

Óvodák

 

Röszkén már 1914-től működik óvoda. 1962-ben a Kancsalszélen idényóvoda nyílt: a nyári hónapokban működött. Később az idényóvoda mind több és több támogatást kapott. Végül állandó tanyai óvodává vált.


Vissza az oldal tetejére >>>